Célunk a boldogság

Filozófiáink

A mi gondolataink szerint létünk végső célja a boldogság megtalálása. Mindannyiunk boldogságának megtalálása. Az emberi szellem tevékenysége az, ami a világban valódi okként, és célként szerepet játszik. Életünk legfőbb motiváló ereje a lelki erő. Célunkhoz pedig olyan erkölcsös életút vezethet el, amelynek hittételeit az önmagunk és mások javát szolgáló gondolatok és cselekedetek határozzák meg.

Az ember életét azt teszi emberivé, hogy létét tudatosan éli meg, és gondolatai által képes irányítani önmagát. Elsősorban spirituális lényként tekintünk az emberre, és bármely közösségünket is szellemi-lelki értékei alapján ítéljük meg. Az anyagi javak teljes kielégülést soha nem hoznak, arra szükséges táptalajként tekintünk. Végső értékünket tehát az általunk teremtett szellemiség, lelki erő és közösségi kultúra határozza meg. Erős lelkületű embereket kinevelni, és szép kultúrát teremteni a legfőbb célunk.

A belső erő, a boldogság megtalálásnak a leghatékonyabb módszere a gondolataink és cselekedeteink által is követett erkölcsös út. Az erkölcs szabályrendszer, amelyre követendő példaként tekintünk. A példát betartani mindig nehéz, a szándék azonban már önmagában is hasznos és fontos. Az etikai szabályokat nem vallási vagy filozófiai dogmák eredményének tartjuk, hanem egyszerűen etikusnak fogunk fel mindent, mi kárt senkinek, de hasznot és jót ad legalább egy élőnek. Az erkölcs léte, tanítása és terjesztése a fontos, elfogadunk mindent és mindenkit, aki önérdek nélkül erre kívánja nevelni a társadalmat.

Azt, hogy mi az igazán hasznos és jó, mit tennünk kell, több nézőpontból is tekinthetjük. Nekünk van azonban egyértelmű válaszunk, ami számunkra az abszolútumot jelenti. Jó az, ami hosszú távon, végeredményben boldogságot hoz, minél több mindenkinek. Nem a pillanatnyi örömök és vágyak a fontosak tehát, hanem a hosszú távú eredmény. A boldogság a fontos, nem a kielégítettség.

A vezetőknek ki kell emelkedni bölcsességben és alázatban a többiek közül. Nagyon nehéz erős, jó embernek maradni ebben a világban, ezt teljes mértékben nem várhatjuk el az emberek nagy részétől. Aki azonban másokat akar vezetni, annak kötelessége kell, hogy legyen a tökéletes belső életre való törekvés. A platóni elgondolással értünk egyet: csak az lehessen vezető, aki hajlandó lemondani minden vagyonáról, és aki teljes figyelmét és erejét az emberek szolgálatába állítja. Egy vezető háza legyen egy puritán viskó, szelleme pedig ép és tiszta, hogy elméje minden rezdülése az embereket szolgálhassa.

Tiszta és erős mozgalmat és közösséget akkor teremthetünk, ha tagjaink belső lelki indíttatásból és meggyőződésből kérnek részt a munkálkodásunkból. Az anyagi és hatalmi motiváció, mely jelenleg legnagyobb kártevője szervezeteinknek, részben már ezáltal is kiszűrhető. Hiszünk abban, hogy ha harmóniát, szeretetet, barátságot, értékeket, egy reális meggondolásokon nyugvó, szép jövőt ígérő eszme mögé jóakaratú emberek tiszta hitből odaállnak, akkor ez az eszme képes lehet szerteszét terjedni, s ezáltal elhozni mindenki számára a boldog életet.